Tegnap megint esélytelen volt a cod4, hárman mindenesetre nem álltunk neki, viszont cod2-re már négyen voltunk. Mit volt mit tenni, #cod2.wars. Találtunk egy ellent , fel is mentünk a szerverre, burgonya, amcsi, 10-0 ide. Persze mi nem azért mentünk fel játszani, hogy látván az enemi erősségét (ők így konvertálták magyarra a skillt), elborzadva rohanjunk másikat keresni. Ma nem. Ők viszont úgy gondolták, hogy nekik ez lehet nem lesz jó tréning, így térfélcserénél nyomták a cd-t. Aztán szemfülesen észleltük, hogy a srácok ismét ircen keresnek ellent, erre mi ismét rájuk írtunk a war ügyében (természetesen mint egy másik enemi). Ismét meglátogattunk a szerverüket (más néven ofkorsz) és nekiláttunk a tuja támadónak. Itt már rafkósabbak voltak a lányok, mert egy kört sikerült hozniuk. Ez a tudat valószínüleg felspanolta őket és nem léptek le a cserét követően.
Sajnos a támadó sem ment nekik túlzottan, összesen két körrel tudták gyarapítani magukat. 13-3 után elérkezettnek látták az időt, hogy távottanak.
Ezzel persze nem a saját presztizsünket akarnám magaslatokba helyezni. Természetesen mi is tudjuk, hogy nem dicsőség, sőt, de rég éreztem magam ilyen felszabadultnak egy cod2 meccsen. Remélem a tegnapi után nem oszlott fel a klánjuk, nem akartuk őket bántani.
Sajnos a támadó sem ment nekik túlzottan, összesen két körrel tudták gyarapítani magukat. 13-3 után elérkezettnek látták az időt, hogy távottanak.
Ezzel persze nem a saját presztizsünket akarnám magaslatokba helyezni. Természetesen mi is tudjuk, hogy nem dicsőség, sőt, de rég éreztem magam ilyen felszabadultnak egy cod2 meccsen. Remélem a tegnapi után nem oszlott fel a klánjuk, nem akartuk őket bántani.
